2016. március 24., csütörtök

Húsvéti csokigolyók mangós és kókuszos töltelékkel


Közeledik a húsvét, és a fiam imádja a csokoládét, pontosabban imádta, míg el nem kezdtünk diétázni... Készítettem már neki "igazi" csokoládét is, de magában az túl "ét" volt neki, és nem nagyon ette.

Most a Lidl tortabevonóját használtam, de az Aldi sajátmárkát tortabevonója is nagyon jó minőségű és finom. (Csak azoknak jó, akiknél megengedett a 'tartalmazhat' kategória)

Tojást szerettem volna készíteni, így égen-földön Kinder Joy-t kerestem, de nem találtam, az csak nyáron van... Pedig most milyen jól jött volna formaként...

Keresgéltem tovább, és a Kikben találtam egy nyalókakészítő szilikonformát. Azonnal lecsaptam rá. (920 Ft volt, ha jól emlékszem) Van egy kis lyuk az egyik felén a formának a pálcika miatt, de ez akár az előnyünkre is lehet. Ha legközelebb csokigolyót készítek, felkészültebb leszek majd, és szerzek egy nagy fecskendőt, és megpróbálom a lyukon beletölteni a tölteléket. :) Enélkül is elkészíthető, de úgy több kerül talán bele. :)

És akkor lássuk, hogyan is készültek nálam a tojáshelyettesítő csokigolyók. :)

Hozzávalók:

1 tábla Lidl (vagy fél tábla Aldi) sajátmárkás tortabevonó
Kb. 3 tk mangószósz
Kb. 3 tk kókusztejpor
Kb. 1 tk kókuszreszelék

Elkészítés:

Vízgőz fölött felolvasztottam a csokit, majd óvatosan a szilikonformába kanalaztam egy kicsit - úgy, hogy mindenhol legyen csokoládé, de ne túl vastagon.

Hagytam állni egy kicsit, hogy megdermedjen a csokoládé. Amikor elkészültek a csokihüvelyek a maradék olvasztott csokit kétfelé vettem. Az egyikbe mangószószt tettem, a másikba kókusztejport és kókuszreszeléket. Ez lesz a töltelék, így óvatosan belekanalaztam a csokihüvelyekbe.
Hagytam egy kicsit állni, hogy megdermedjen kicsit a töltelék is, és amikor már nem folyt, összeborítottam a két fél szilikonformát. Itt két lehetőségünk van:
Ha azt szeretnénk, hogy szorosan tapadjon egymáshoz a két fél, akkor várjuk meg, míg teljesen megdermed a töltelék, és olvasztott csokival zárjuk le, és így borítsuk össze a két fél szilikonformát. A már nem folyós, de még olvadt csoki így szépen összeragad, és nem esik szét könnyen. Felnőttnél ez a praktikusabb szerintem, gyereknél viszont lehet érdemes ezt a lépést elhagyni. Enélkül is összeáll a két fél, de könnyebben kettéválasztható, ami jelentősen könnyíti az elfogyasztását egy kisgyereknek. :)

Ha összeborítottuk a két fél szilikonformát, tegyük kicsit hűtőbe. Ha nem temperáltuk a csokoládét, akkor előfordulhatnak "foltok" a csokin, ha huzamosabb ideig hűtőben tároljuk. Az ízét ez nem befolyásolja, csak esztétikai "hiba", de szerintem nem lesz ideje befoltosodni, mert nagyon finom. :)

Ha véletlen nem ragadt össze a két fél, semmi pánik, öntsünk rá egy kis olvasztott csokit, és ragasszuk össze vele a két felet. :)

Az íze... mennyei... :) Tegnap este teszteltük. Csibémnek is nagyon ízlett. Bár azt nem árultam el, milyen csokit eszik, és hogy lesz még belőle, de jó jel, hogy az én válogatós, "csaktejcsokitszerető" fiamnak is ízlett. :)

Bátran lehet kísérletezni más ízekkel is. Ha van otthon például finom háziszörpöd, lekvárod, stb., azzal is érdemes kísérletezni. A folyadék hígítja a szilárd csokoládét, amitől az finom krémes lesz. Nem szabad bele túl sokat tenni, mert akkor meg folyós lesz, vagy túl intenzív ízű. A kevesebb néha több elv érvényesül itt is, de mindenki saját ízlése szerint készítse. Nekünk ezek váltak be. A mangó a nagy kedvenc, így van saját készítésű mangószószom is, de most a Tescósat használtam. Egész jó egyébként. :)

Végül már csak a csomagolás van hátra. Én elsőre csak alufóliába csomagoltam, mert én katicákat szeretnék belőle készíteni. A húsvét nálunk elképzelhetetlen katica csokik nélkül, amik mutatják az utat az ajándékig. :) Így én alufóliába csomagoltam, és erre fogok ragasztani szányakat, stb. Idén repülő katicák lesznek. :D


A képen minden fázis jól látható. A csokihüvely, amelyet megtöltünk, a megtöltött "felek" és a becsomagolt golyócskák - leendő katicák. :)

Békés, áldott húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek! <3


2016. február 24., szerda

Mákos guba "muffin" tej és tojás nélkül



Az oviban mákos tészta volt az ebéd, de ugye ő másfajta ebédet kap, így csak sóvárgott egész nap a mákos tészta iránt. Én meg nagyon örültem a kérésnek, mert a mák igen gazdag kálciumban, amire neki (is) nagy szüksége van. Tészta helyett viszont mákos gubát készítettem - egyrészt azért, mert rengeteg kifli volt otthon, másrészt azért, mert azt Apa is nagyon szereti. :)

Készült hát egy hagyományos (tejes) adag, és készültek a "mentes" muffinkák.
Eredetileg egy kisebb jénai tálba akartam rakni, de nem találtam meg, így jött az ötlet: legyenek muffinok. Jobban is néz ki, szebben is tálalható, nem kell darabolni, stb.

Hozzávalók:

3 db vizes (tej- és tojásmentes) kifli
Kb. fél liter növényi tej
Fél vaníliarúd kikapart belseje
Cukor vagy méz ízlés szerint
Darált mák
Fél csomag vanília pudingpor vagy étkezési keményítő

Vaníliaöntethez:

3-4 dl rizstej
Fél csomag vaníliás pudingpor (vagy fél vaníliarúd kikapart belseje és étkezési keményítő)
2 ek cukor

Ugyanúgy elkészíteni, mint a hagyományos pudingot.

Elkészítés:

A kiflit vékony karikákra vágjuk.

A rizstejet kikevertem a vaníliával és a mézzel (vagy cukorral), meg a keményítővel (vagy vanília pudingporral). Ezekbe mártottam a kiflikarikákat, amit a muffinformába helyeztem.

Minden réteg kiflit megszórtam darált mákkal, és jöhetett a következő réteg kiflikarika. A kifli vastagságától függően 2-3 sor fér el egy muffinformában.

Végül a maradék keményítős tejjel meglocsoltam a karikákat (muffinokat), s megszórtam mákkal, és pár percre a sütőbe tettem. (Megjegyzés: a felső karika teteje kicsit kiszáradt, de kellett egy kis idő, hogy a puding összeálljon a tésztában. A probléma a vaníliaöntettel tökéletesen orvosolható.)

A keményítő (vagy pudingpor) miatt nem tocsogott a tejben a muffin, hanem szépen összeállt.

Végül picit megszórtam még porcukorral és vaníliaöntettel tálaltam.

A nem éppen jól evő fiam 5 ilyen kis muffint megevett egyszuszra. :)

Jó étvágyat hozzá!

Raffaello golyó



Az óvodai farsangra sütit kellett vinni, és gondolkodtam, miket tudnék készíteni, hogy többféle legyen a fiamnak is. Először kókuszgolyóra gondoltam, de ahogy vettem elő a kókuszt, egy zacskó mandula is a kezem ügyébe került. Ekkor döntöttem úgy, nem kókuszgolyó lesz, hanem Raffaello golyó, úgyis fiam nagy kedvence, és már rég nem evett ilyet.

Szétnéztem a neten, receptet keresve, de egyik sem tetszett igazán. Így hát alkotásba kezdtem. :)

Az eredmény: fenséges! :)

Hozzávalók:

20 dkg mandula
20 dkg kókuszvaj (ha van finomítatlan, azzal az igazi!)
20 dkg kókusztejpor
10 dkg kókuszreszelék
kb. 20 dkg méz - annyi, hogy édes legyen (ízlés szerint) és összeálljon a golyó

A mandulát - ha van időnk - szabadítsuk meg barna héjjától. Nekem nem volt rá időm, mert késő este jutott már eszembe az ötlet. (Ez a 3. süti volt, amit aznap este készítettem...) Az ízén különösebben nem változtat, csak szebb lesz a végeredmény.

Akár így, akár úgy, de a mandulát le kell darálni. (Aki szereti, pár szemet hagyjon ki, hogy a közepébe is nyomkodhasson egyet-egyet.)

A kókuszvajat olvasszuk meg, s keverjük össze a kókusztejporral, majd a többi hozzávalóval.

Végül kis golyókat formázunk, és kókuszreszelékben megforgatjuk.

Jó étvágyat!


Lenmagzselé - az én tojáshelyettesítőm


Sajnos nemcsak tejre kell diétáznunk, hanem még tojásra, szójára, mogyoróra, stb. is, így a tojás helyett is ki kellett találnom valamit.
Mikor elolvastam a tojáshelyettesítő összetételét... Úgy döntöttem, ilyet biztos nem adok a gyereknek!
Már nem emlékszem, hol hallottam a lenmagzseléről, de nagyon megörültem neki. Olcsó, egyszerű és természetes.
És az elkészítése sem bonyolult.

Ha tudom, hogy másnap sütni szeretnék valamit, akkor már este beáztatok egy kis lenmagot, és felöntöm vízzel. Hagyom állni, s másnapra gyönyörű zselét kapok, ami hasonlít a tojásfehérjére.

Ha hirtelen kell, akkor sincs gond, csak annyi, hogy ez legyen az első lépés, és esetleg kicsit több lenmagot áztatok be.


Időnként keverek rajta egyet, ellenőrzöm az állagát, és ha már kellőképpen zselés, akkor leszűröm.

Ennyire egyszerű! :)

Máris kész a tökéletes tojáshelyettesítő. :)

Ha marad belőle, hűtőben 1-2 napig eláll.

Felhasználása sokrétű - minden, amihez tojás kellene. Pl. én ezzel készítek a gyereknek rántott húst is. 

Jó sütés-főzést!

Tej- és tojásmentes sütőben sült fánk



Nővérem fánkot sütött, és kicsi fiam megérezte az illatát, és persze ő is fánkot szeretett volna enni...
Abból persze nem ehetett, így gyorsan nekiálltam kutakodni. Az eredeti recept a http://citromhab.blogspot.hu/ oldalról származik. Ezt alakítottam át tej- és tojásmentessé. :)
Igazából kicsit bukta jellege van, de mindegy is, isteni finom! A gyereknek is nagyon ízlett!
És a legfőbb előnye, hogy nem tocsog az olajtól!


Hozzávalók:

50 dkg liszt
3 dkg friss élesztő
2,7 dl növényi tej
7 dkg cukor
5 dkg kókuszvaj (vagy házi sütésű zsír)
1 csipetnyi só
kb. fél dl lenmagzselé

Elkészítése:

Az élesztőt kb. 1 dl langyos tejben futtasd fel egy pici cukorral.
A többi hozzávalót keverd össze, majd add hozzá a felfutott élesztőt is. Kézzel vagy robotgéppel dagasztani kell, majd meleg helyen hagyni megkelni. Ha duplájára kelt, kicsit átgyúrjuk, majd ismét kelesztjük.

Ha megkelt, lisztezett nyújtódeszkán kb. 1,5-2 cm vastagra nyújtjuk, és nagyobb méretű kerek kiszúróval fánkot szaggatunk belőle.

Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük (én szilikonos lapot használok, érdemes beszerezni, újra és újra felhasználható és könnyű tisztítani), és még így is hagyjuk pihenni kb. 20-25 percig.

Ha ismét megkelt, a korongok közepébe mélyedést nyomunk, s megtöltjük baracklekvárral.

190 fokra előmelegített sütőben addig sütjük, míg a tetejük szépen meg nem pirul.

Ha kihűlt, porcukorral meghintve tálaljuk.

Jó étvágyat! :)

(A képek nem a legszebbek, de mire eljutok a tálalásig, már sosincs idő fotózni...)

2016. január 23., szombat

Tejes kifli tej nélkül



Na ez az a kifli, amit gyakran el fogok készíteni.
Egész gyorsan elkészül, isteni finom és még másnap is ehető.

Hozzávalók:

35 dkg liszt
2,5 dl rizstej
2,5 dkg friss élesztő
2,5 dkg zsír (saját sütésű, tejmentes! A boltiban tej van!)
1 tk cukor
1 tk só
+ 1-2 ek rizstej

Elkészítése:


Az élesztőt felfuttatom a meleg, cukrozott rizstejjel.

A lisztet beleöntöm egy keverőtálba, hozzáadom a sót és az olvasztott zsírt is, majd az élesztős rizstejet is.
Robotgéppel átgyúrom, dagasztom, majd hagyom kelni egy kicsit (kb. míg bemelegszik a sütő.)

Utána kinyújtom, háromszögeket formálok, és a hosszabbik végétől kezdve elkezdem feltekerni kifli formájúra. A tetejét megkentem rizstejjel, és még a tepsiben is pihentettem egy kicsit.
Közben a sütőbe teszek egy kis zománcos lábaskában egy kis vizet. (Ha forró sütőbe teszem a kenyeret, kiflit, és párásítok is a sütőben, akkor szép lesz a kenyerem, kiflim, kérge lesz.)
Mikor a sütő már 200-210 fokosra melegedett, akkor kerülhet be a megkelt kifli a sütőbe.
Süssük a kifliket 15-20 perc alatt aranybarnára.

Ha szeretnénk, meg is tölthetjük őket - például virslivel és ketchuppal, a tetejét pedig megszórhatjuk lenmaggal. Én így készítettem. :)

Jó étvágyat!
Mindenmentes mézeskalács - az első sikerem



A gluténnal ugyan nincs bajunk, de a búzalisztre határértéken felüli értékünk jött ki, ezért úgy készültem, hogy a búzalisztet is kiiktatjuk az életünkből.

Kicsi fiam nagy kedvence a mézeskalács. Minden évben kb. 10 kg mézeskalács fogy nálunk, melynek fő fogyasztója kicsi fiam. Általában közel 1 kilós adagokat sütök, amit ha nem figyelek, képes egy hét alatt megenni.

Épp karácsony közeledett, mikor megtudtuk, mennyi mindent nem ehet, így sürgősen ki kellett fejlesztenem egy mindenmentes mézeskalácsot. Jelentem, meglepő módon elsőre tökéletesen sikerült!

A fő kritikus, a fiam is elégedett volt az eredménnyel. :) Azóta már többször elkészítettem, és szinte észre sem venni, hogy ez mindenmentes mézeskalács. :)

Próbáld ki bátran! Még a férjemnek is ízlett, pedig ő nagyon válogatós...

Hozzávalók:

150 g darált dió
100 g barna rizsliszt
90 g hajdinaliszt
60 g tápiókakeményítő
kb. 2 ek mézeskalács fűszerkeverék (saját keverék is lehet, a lényeg, hogy jó sokat tegyünk bele, hogy elnyomjuk a hajdinaliszt mellékízét)
1 tk szódabikarbóna
kb. 70 g méz
30 g cukor
kb. 70 g zsír (Saját sütésű legyen! A bolti készítményekben tej van, amit a sütéskor azért adnak hozzá, hogy a tepertő szépen megpiruljon...)
2 tk kakaópor (nincs jelentősége, csak szebb színt ad neki)
lenmagzselé - sosem mértem, kb. 50 ml
20 g útifű maghéj

Töredelmesen megvallom, hogy a folyékony összetevőket nem mértem le pontosan. Legközelebb lemérem, és korrigálok. Az állagot figyeltem, hogy jó legyen, és aszerint adtam hozzá a mézet és a zsírt.

A lenmagzselével kezdjük, mert kell egy kis idő, amíg bekocsonyásodik. Egy bögre aljába 1-2 ujjnyi vastagon töltsünk lenmagot, amit öntsünk fel vízzel. - Pár perc elteltével kezd besűrűsödni a víz, ezt a zselészerű anyagot fogjuk tojás helyett használni. :)

A száraz összetevőket keverjük össze, majd adjuk hozzá a leszűrt lenmagzselét, a mézet és a zsírt is.

Jól dolgozzuk össze! (Rizs)lisztezett nyújtódeszkán nyújtsuk ki kb. 4-5 mm vastagra. Picit vastagabb legyen, mint a sima mézeskalács, mert ez egy kicsit jobban "szakad", nehezebb vele dolgozni.

Szaggatni óvatosan kell, könnyen szétesik.

És itt kell bevalljam, hogy a képekkel hadilábon állok. Alapvetően szeretek fényképezni, és készítész közben többnyire eszembe is jut, hogy na kellene képet csinálni, de mire oda kerül a sor, hogy elkészült, fotózni kellene, addigra többnyire elfelejtem, és már csak későn jut eszembe... Azért igyekszem képekkel is szolgálni minél több esetben. :)

A sütési idő ugyanannyi, mint a hagyományos mézeskalács esetében, pár perc. (Mire kinyújtom a következő adag tésztát, addigra kész is.)

Először egy papírtörlővel letakart fémtálcára szedjük ki őket, mert amíg forró, addig könnyen deformálódik. Pár perc és átrakható már egy tálba, s jöhet a tálcára a következő adag. :)

Isteni finom - talán a sok dió miatt, szinte észrevehetetlen a különbség!

Jó étvágyat hozzá!




Köszöntelek kedves látogató!

Szeretném megosztani Veled konyhai sikereimet - és kudarcaimat, hogy Te ne kövesd el ugyanazokat.

Imádok sütni-főzni, különösen sütni, s ahol csak lehet természetes, megbízható forrásból származó alapanyagokat használok, s jobb szeretek én elkészíteni mindent, mint készen megvenni.

Érvényes ez az élet minden területére, így például évek óta a saját készítésű kencéimet, szappankáimat használja a család.

A fő motivációt a kisfiam jelenti, aki tejfehérje-intoleranciája nyomán életre hívta ezt a blogot is.

A fő problémaforrás nálunk a tej. (Pontosabban az a fehér, folyékony halmazállapotú valami, aminek a dobozára tejet írnak. Merthogy a frissen fejt tehéntejtől - forralás nélkül - a gyereknek semmi baja nem volt...) Mivel 6 évig toltuk magunk előtt a kérdést, míg végre eredményre jutottunk, a kis pocakja már annyira nincs rendben, hogy már nemcsak a tej a tiltólistás, hanem a tojás, a szója, a mogyoró, a rozsliszt, a banán, sőt még az alma, a paprika, a borsó és még a búzaliszt is. Ez útóbbiakat azért kezeltem külön, mert végül ezek mértékkel történő fogyasztására engedélyt kaptunk, viszont így nem nagyon javul az állapota. A hasfájás még mindig megvan. Persze, ne legyen telhetetlen, hisz még csak 3 hete diétázunk.

Ennek a 3 hétnek szeretném megosztani a konyhai tapasztalatait Veletek. - A kudarcaimat is, mert abból lehet a legtöbbet tanulni szerintem, és erről a legtöbb  konyhatündér mélyen hallgat.

Hát, én nem vagyok konyhatündér, így örömmel megosztom a rossz tapasztalataimat is. :)

Lássunk hát hozzá! Kötényt elő! ;)